Színházi-táncosként végeztem 2016-ban, azóta bármilyen munkám volt, mellette mindig voltak mozgással kapcsolatos felkéréseim. Edzések, mozgásos órák, táncórák (vagy a kettő ötvözete), esküvői táncok, szalagavatós keringők, iskolai kampánytáncok stb. Mindeközben azt a célt tűztem ki magam elé, hogy teljes állásként is foglalkozhassak ezzel. Így nagy öröm most számomra, hogy ez a vágyam teljesülhet és tornával, edzésekkel tölthetem a mindennapjaimat.

A középiskolás éveimet gyakorlatilag végig táncoltam, napi 10-12 órát töltöttünk mozgással. Akkor nem volt választásom, végig kellett csinálnom minden órát, akkor is, amikor már nagyon fáradt voltam. Ahogy vége lett ennek az időszaknak, már nem voltam “rákényszerítve” napi szinten a mozgásra, így új motivációt kellett keresnem, ez pedig a testem fitten tartása és az egészségem megőrzése lett. Ekkor tanultam csak meg igazán, hogy a rendszeres mozgás nem csak a testünkre hat, hanem a szellemi és lelki állapotunkra is. Végül teljesen magával ragadott ez a szakma.

Rengeteg terv van a fejemben, amiért tudom, hogy nagyon sokat kell még dolgoznom. Ez lebeg a szemem előtt és ez az ami minden nap motivál. Mindig azt mondogatom: A rengeteg befektetett munka mindig megtérül valamilyen úton-módon!

Nem titkolt tervem, hogy a közeljövőben szeretnék egy személyi edző képesítést szerezni, valamint a gyógytorna- és gerinc gyógyításával kapcsolatban is továbbképezni magam. Szeretném minél több embernek megtanítani, hogy a mozgást szeretni kell és nem “rákényszeríteni” magunkra!