Project Description
TSMT-Tervezett Szenzomotoros Tréning
TSMT-Tervezett Szenzomotoros Tréning
Szülőnek lenni óriási ajándék, és egyben nagy felelősség. A szülők szerepe szeretni, gondosan odafigyelni gyermekeikre és lehetőséget adni nekik a tapasztalatszerzésre, ügyesedésre, okosodásra, hogy fejlődésük révén magabiztosan illeszkedhessenek be a közösségbe, sikeres legyen iskolai beválásuk.
A szülő minden igyekezete, odafigyelése ellenére is adódhatnak nehézségek a gyermek fejlődésében, nevelésében. Ilyenkor érdemes szakemberrel egyeztetni, hogy a bizonytalanságok mielőbb megválaszolásra kerülhessenek.
A TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning) egy mozgásterápiás program. A módszer Lakatos Katalin nevéhez fűződik. A nagy- és finommozgások fejlesztése során érleli, strukturálja tovább az idegrendszert. A mozgásos feladatok segítik az érzékelés, észlelés fejlődését, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a laterialitás, a dominancia beérését. A feladatsorok javítják a gyerekek koncentrációs képességeit, megalapozzák, segítik a figyelem jobb irányíthatóságát, a szerialitás, a ritmusérzék és a motoros kreativitás fejlődését. A mondókákkal, énekekkel kísért feladatvégzés során fejlődik kommunikációjuk és anyanyelvi készségeik.
Egyéni TSMT
A gyermek életkorát, állapotát, érettségét, terhelhetőségét vizsgálati eredményét figyelembe véve történik a javaslattétel a TSMT-I (egyéni) terápiára.
Az egyéni TSMT terápiát azoknak a gyermekeknek javasoljuk, akik mozgás-, beszéd-, vagy értelmi fejlődésükben, figyelmi funkcióikban, aktivitásuk szintjében az átlagostól jelentősen eltérnek. Ennek mértékét a LongiKid vizsgálattal mért eredmények alapján tudja megállapítani a fejlesztő szakember, és ha indokolt, egyéni tréning megírását kezdeményezi. Az egyéni tréning segítségével a gyermek behozhatja azokat a lemaradásait, vagy korrigáljuk azokat az eltéréseit, amik meghatározzák aktuális fejlettségi szintjét.
A gyermek csak akkor tud jól beilleszkedni a közösségekbe (család, bölcsőde, óvoda, iskola), játszótéri helyzetekbe, ha az életkorában elvárt szinten teljesít: érdeklődik a környezete iránt, meg tudja figyelni, és érti azt, ki tudja fejezni magát, magabiztosan mozog, képes együtt lenni másokkal. Amennyiben nehézségei vannak ezeken a területeken, segíthet a TSMT terápia.
A tornasor általában 16-22 feladatból áll, s egy tréning 2 hónapra íródik. Az egyes gyakorlatok sorrendje, ismétlésszáma, a tréning heti ismétlődése fontos jellemzői a TSMT terápiának, és kiemelt jelentősége van, hogy ezeket a gyakorláskor betartsa a család.
A szülők fontos részei a terápiás folyamatnak, ugyanis a fejlesztő szakember számít az ő közreműködésükre. Az eredményeket közösen érik el, mivel a szülők az otthoni tornánál a fejlesztő szakembert pótolják azzal, hogy a gyermekkel a meghatározott instrukciók szerint csinálják a feladatokat szerető, de határozott légkörben.
A kijelölt mondókákat, verseket, számolásokat is használnunk kell, hogy az általuk adott ritmus is segítse a fejlődést.
A terápiában használt eszközök szükségesek ahhoz, hogy a gyermeket megfelelő ingerhelyzetekbe lehessen hozni, ezáltal a legjobban fejlődjön.
Csoportos TSMT
A csoportos TSMT terápiát (TSMT II.) azoknak a gyermekeknek javasoljuk, akik a LongiKid vizsgálatban átlagosan 50-75 % közötti eredményt mutatnak, és viselkedésük alapján csoportban foglalkoztathatók, vagyis tudnak együtt működni a fejlesztő szakemberrel, képesek kivárni az instrukciókat, és megpróbálják teljesíteni azokat. Ők hasonló tudásszintű társaikkal 4-6 fős csoportban dolgoznak együtt, hogy mozgásukban ügyesedjenek, figyelmük tartósabb és megosztható legyen, egyre összetettebb helyzeteket képesek legyenek okosan megoldani, alkalmassá váljanak a majdani óvodai/iskolai beválásra.
A csoportokban változatos helyzetek, kihívások elé állnak, amiket megoldva képességeik fejlődnek. Nem könnyűek ezek a helyzetek: sokféle eszközt használnak; kúsznak, másznak földön, padokon, pallókon, bordásfalon, ugrálnak trambulinon, be- és kiugranak karikákba, hasalnak gördeszkán, dolgoznak labdával, közben rajzolnak; válogatnak tárgyakat különféle szempontok szerint, stb.
Csoportos TSMT terápiára legalább heti két alkalommal szükséges járni ahhoz, hogy a várt hatások kialakulhassanak.
Hogyan segít a TSMT?
A saját testen megtapasztalt ingerhatások, a változatos mozgásformákat gyakoroltató, különböző eszközökön végzett feladatok beindítják/felgyorsítják az idegrendszer érési folyamatait, javítják az idegpályák kapcsolódásait, az agysejtek közötti kapcsolatok, (szinapszisok) hálózatának kialakulását.
A mozgásos feladatokban komplex fejlesztő hatás érvényesül. A fejlődés hatása az alábbi területeken jelenik meg:
> Proprioceptív érzékelés: testünk helyzetének érzékelése. Annak tudatosulása, hogy melyik testrészünk hol van és mint mozog a térben valamennyi feladatban érzékelésre kerül;
> Egyensúly: foglalkozásainkon padon és pallón, billenőlapon és nagylabdán, talajon vagy svédszekrényen, tárgy használatával, vagy anélkül a figyelem egyidejű, de több irányú megosztásával tevékenykednek a gyerekek;
> Izomtónus: valamennyi eszközünkön és tárgyhasználat közben szükséges az izomtónus a helyzetek felvételéhez és megtartásához, valamint az egyenletes izomerő adagolás például a labda működtetéséhez, az ugrálásokhoz, vagy éppen gördeszkás húzásokhoz/tolásokhoz;
> Mozgáskoordináció: tornafeladatokban szükséges a két kéz munkájának összehangolása, vagy a kéz és a láb mozgásának összehangolása;
> Reflexek gátlása: számos reflex hasznos a mindennapi életünkben, de vannak olyanok, melyeknek gátlás alá kell kerülnie, hogy ne nehezítse meg a gyerekünk életét, például az iskolapadban ülve. Iskoláskor előtt, a prevenció időszakában tudunk erre a problémára feladatokat adni különböző eszközök (nagylabda, billenőlap, gördeszka, vagy trambulin) használatának segítségével;
> Finommotorika, grafomotorika és beszédmotorika: minden TSMT feladat azért is olyan értékes és komplex, mert a gyerek a saját mozgását beszéddel, énekléssel kíséri (például testrészeit megnevezi, számol, mondókát mond feladatvégzés közben), a mozgásos feladatokhoz pedig finom-, és grafomotoros feladatok kapcsolódnak akár egy gördeszkával végzett gyakorlat során is;
> Kognitív terület részképességei: a gondolkodás, figyelem, emlékezet, memória, kontrollok minden megküzdéses helyzetben előkerülnek torna feladatokban;
> Szociális funkciók: nagyon fontos célkitűzés a torna feladatok kapcsán, hogy az együttműködési készség, feladattartás, szabályfelismerés, szabálykövetés, viselkedésszervezés javuljon, mert ez elősegíti a gyerekek szocializációját, beilleszkedését különböző közösségekbe;
> Ingerek: a gyerekek számára a látási, hallási, tapintási és térben felvett forgásos, mozgásos ingerek mind-mind szükségesek az idegrendszer érése szempontjából.
Forrás: https://bhrg.hu
Jellemző organikus tünetek korosztályonként
KORAI 3 hónap-3 éves kor között megjelenő tünetek
| MOTOROS | PSZICHÉS-KOGNITÍV | SZOCIÁLIS | |
| – tartós táplálkozási / szopási nehézség
– eltérő izomtónus – megkésett / eltérő mozgásfejlődés – egyensúlyi gyengeség / zavar – asszimetria a test két féloldalának használata között – a csecsemőkori reflexek tartós fennmaradása – kóros együttmozgások spontán jelentkezése – a finommotorika késése / éretlensége – a beszédmotorika beindulásának késése – ICP – motoros játékok hiánya, sztereotíp megjelenési formái – a mozgásutánzás megjelenésének késése / eltérése / hiánya |
– alvászavar
– az észlelési funkciók gyengesége / lassúsága – a konstanciák kialakulásának késése / elmaradása – a figyelem rövidsége, gyengesége – beszédértési problémák – kommunikációs igény kialakulásának késése / eltérése – megkésett beszédfejlődés – megkésett pszichomotoros fejlődés – a szem-kéz koordináció hiánya, rövidsége – ok-okozati gondolkozás megjelenésének késése – szerepjáték megjelenésének hiánya – a motiválhatóság eltérései |
– nehéz megnyugtathatóság
– kötődés-zavarok – együttműködési készség csökkent / kiszámíthatatlan volta – érzelmek megosztásának eltérése/hiánya – irányíthatóság nehézsége – tiltás meg nem értése / be nem tartása – akaratos, öntörvényű viselkedés – agresszió – autoagresszió – dührohamok |
|
KISGYERMEKKORBAN 3-7 éves kor között megjelenő tünetek:
| MOTOROS | PSZICHÉS-KOGNITÍV | SZOCIÁLIS | |
| – a mozgáskoordináció gyengesége, pontatlan mozgáskivitelezés
– új mozgások tanulásának gyengesége, lassúsága – erőadagolási problémák – diszpraxia, apraxia – a grafomotorika éretlensége – akadályozott beszédfejlődés (beszédmotorika) – hiperaktivitás (a mozgáskoordinációval kapcsolatos kontrollfunkciók gyengeségével együtt) – tic |
– mentális retardáció
– emlékezeti gyengeség – információ-feldolgozási zavar – az egyidejű többcsatornás figyelem és tevékenységszervezés képességének gyengesége – figyelemzavar – a belátáson / tapasztalaton álló gondolkozás megjelenésének késése – az analógiás gondolkozás megjelenésének késése – testvázlat, testlateralizáció, téri orientáció gyengesége – diszlexia, diszkalkulia veszélyeztetettség – sikertelen szobatisztaság – szorongás, depresszió – fóbiák |
– nehezített beilleszkedési képesség
– nehezített szabályfelismerés – a szabálykövetés kiszámíthatatlansága – a leválások-kötődések dinamikájának eltérései – a segítségadás elutasítása – feladathelyzetekből való kiszállás – a viselkedésszervezés során a kontrollfunkciók gyengesége (társas kapcsolatokban megmutatkozva) – autizmus spektrum zavar – gyermekkori szorongás, depresszió |
|
KISISKOLÁSKORBAN (7-10 éves kor között megnyilvánuló) organikus tünetek:
| MOTOROS | PSZICHÉS-KOGNITÍV | SZOCIÁLIS | |
| -sportági alaptechnikák elsajátításának pontatlansága, lassúsága, nehézségei
– lordosis, kyphosis eltérései |
– tanulási zavar
– nehézkes olvasás, írás, számolás – lassú, nehézkes tanulási tempó |
– áldozat
– bohóc – agresszor szerepek – pszichoszomatikus tünetek megjelenése – az időbeosztás nehézségei – játszmák |
|
